Összeesküvés kezelése pikkelysömörhöz
A PLoS One online számában megjelent tanulmány pikkelysömörben és magas vérnyomásban szenvedő betegre terjedt ki, akiket magas vérnyomásos, de egészséges bőrű egyénhez hasonlítottak.
A pszoriázisos betegek általában több gyógyszert szednek, ami inkább a centrális hatású szereket adrenerg gátlók jelenti — ezeket azoknál a betegeknél alkalmazzák, akik a szokásos vérnyomás-csökkentőkre nem összeesküvés kezelése pikkelysömörhöz. A statisztikai elemzések szerint mintegy húszszor nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy a pikkelysömörös beteg egyszerre négyfajta gyógyszert szedjen, vagy centrális támadáspontú szerre szoruljon, mint a pszoriázisban nem szenvedő magas vérnyomásos betegek.
Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor bevonták a számításba a hagyományos rizikófaktorokat például dohányzás, cukorbetegség, magas koleszterinszint.
Ugyanakkor Dr. April W. Armstrong és munkatársai kizárták, hogy a vérnyomás-problémákért a pikkelysömör kezelésére adott gyógyszerek lennének felelősek. A közlemény jelentősége az, hogy a pszoriázist nem csupán bőrgyógyászati betegségnek tartja, hanem olyan elváltozásnak, mely igen jól mutatja a szív- és érrendszer állapotát.
Ismert, hogy a magas vérnyomás növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát, emiatt az új tanulmány felhívja a kezelőorvosok figyelmét arra, hogy a pikkelysömörös betegek esetén szorosabb monitorozás, és agresszívebb vérnyomáscsökkentés szükséges. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos elméletet kidolgoztak, mely magyarázza a pszoriázis és a magas vérnyomás közötti kapcsolatot. Az első szerint a pikkelysömörben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel húzódnak össze az erek, ami növeli a vérnyomás értékét.
Ezt magyarázza egy második elmélet, miszerint a pszoriázisos betegeknél megnő a bőrsejtek endotelin I-termelése, ami ezt az érösszehúzódást eredményezi. Ehhez járul hozzá, hogy a pikkelysömör összeesküvés kezelése pikkelysömörhöz általános gyulladásos folyamat, mely a vérerek károsodásában nyilvánul meg.
A pikkelysömör rendszerbetegségként való kezelése akár új terápiás megközelítésekhez is vezethet.
